Az érdi Magaspart is bekerült az értéktárba

Az Érd és Százhalombatta között húzódó partszakasz körülbelül egy kilométer hosszú. A Dunára meredeken, néhol függőlegesen letörő part a Sánc-hegy része. A Magaspart átlagosan 60 méternyire emelkedik a Duna fölé, ami magas vízálláskor gyakran ostromolja a Magaspart lábait. Több helyütt előfordulnak partomlások és suvadások, amelyek a Magaspart földtani felépítéséről is képet adnak. A Magaspartot sokszor – tévesen – löszfalként emlegetik, valószínűleg azért, mert a Duna mentén délebbre valóban több helyen lehet löszpartokkal találkozni (például Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks, Dunaszekcső térségében). Azonban e terület földtörténeti kialakulása, illetve geológiai összetétele azoktól alapvetően különbözik: sokkal régebbi, agyagos és márgás rétegekből áll – olvasható Hamar József összeállításában.

A tájépítész mérnök tett javaslatot arra, hogy a Magaspart bekerüljön a települési értéktárba. Ez volt a negyedik ilyen jellegű indítványa: korábban az Érd utcanévrendszerével, a Homolya Gábor képzőművészeti tevékenységével, valamint a Nagy István finomacéláru-, késkészítő családi vállalkozásával kapcsolatos javaslatát is elfogadták. „Fontos, hogy ez egy viszonylag érintetlen tájrészlet. Alatta nincs kiépített part, csak akkor lehet erre végigmenni, ha alacsony a Duna vízállása, de akkor egészen Battáig elsétálhatunk. Ajánlom annak, aki még nem látta, hogy kiránduljon el arra, hiszen az ártéri növényzet is eredeti állapotában van. Azért kezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy a Magaspart kerüljön be a helyi értékek közé, mert pár éve az EuroVelo 6-nak volt egy olyan tervváltozata, amely a Magaspart tövében vitte volna végig a kerékpárutat – tönkretéve ezzel a növényzetet és a tájképet is. Szerencsére a környezetvédelmi hatóság ezt megakadályozta” – fűzte hozzá Hamar József, megjegyezve: a Magaspartot több országos szintű védelem is érinti, területrendezési, természetvédelmi és örökségvédelmi szempontból is.

A tájat természetesen nem csak a víz szintjéről csodálhatjuk meg. Érdemes felmenni a tetőre, hiszen csodás panoráma tárul elénk – ez a pont amolyan helyi Prédikálószék. „Gyöngyörű a Duna és a környező területek látványa, de ez a hely mástól is értékes: a Sánc-hegy vaskori településének területe 1985 óta országos szintű régészeti védelem alatt áll, ehhez tartozik a Sánc-hegy melletti-alatti magasparti területrész is” – fűzte hozzá Hamar József. Aki még nem kirándult Érdnek ezen a részén, annak csak ajánlani lehet a magasparti sétát – a tetőt elérhetjük a Fehérkereszti/Battai útról letérve, vagy a volt téglagyár mögött induló ösvényen, de érdemes felfedezni a Duna-parti részt is.